| Alapfelületek | |
|
Mint minden munkát, a festést is az
alapfelületek megfelelő előkészítésével kell kezdeni. A
jó alapfelület sok későbbi bosszúságtól megkíméli a
kivitelezőt.
|
|
| Milyen is legyen a jó alapfelület ha ásványi felületre festünk: legyen kellően szilárd és tiszta, rendelkezzen a festés jellegének megfelelően megfelelő szívóképességgel, amely sem nem túl nagy, sem nem túl kicsi. A nagy szívóképesség a foltosodást okoz, a túl kicsi szívóképesség pedig tapadási problémák forrása lehet. | |
| Hogyan tudunk ilyen felületet előállítani? Először is minden esetben használjunk alapozót. A hígított festék nem alapozó!! A festékgyártók azért gyártanak pigmentálatlan alapozókat a festékek alá, mert ezek képesek a legjobban beállítani a felület szívóképességét. Gondoljunk bele: ha festékkel alapozunk, az a vizen és a kötőanyagon kívül porokat (töltőanyagokat) is tartalmaz. Mi fog történni, ha az alapfelületünk erősen szív? Elszívja a vizet és a folyékony kötőanyagot, a felületen marad a por komponense a festéknek, ami ennek következtében még jobban fog szívni, mint az eredeti alapfelület. Minél többször fessük át az ilyen felületet, annál jobban nő a szívóképesség, mindaddig, míg pigmentálatlan alapozóval meg nem kötjük a felületre kirakódott porokat. | |
| Hogyan készítsük elő a fém felületeket? Mindenek
előtt a festékválasztás szempontjából is meg kell
különböztetni az un. vasfémeket (acél, vas) és az egyéb
fémeket, mint pl. az alumínium, horganyzott felületek vagy
a réz felületek. Ez utóbbiak festése speciális anyagokat
igényel. Az acél felületek festése előtt az esetleges rozsdát minél jobban el kell távolítanunk, ami történhet optimális esetben szemcseszórással, de a gondos és alapos drótkefélés, kézi vagy gépi csiszolás is megfelelő. A felületen minél kevesebb rozsdafolt marad, annál tartósabb lesz a bevonatunk. Lemezes, vastag rozsda nem maradhat egyáltalán a felületen. A különböző rozsdaátalakító anyagok használata sokszor vezet negatív eredményhez. Ezek többségében foszforsav származékok, így használatuk során különböző vas-foszfátok keletkeznek. Ezek között van olyan vegyület, amely vízoldható, így külső térben a festés hibahelyein bejutó víz a film alól ki tudja oldani a vas-foszfátot. A foszfátozás iparosított technológiával, üzemi körülmények között megbízható felületelőkészítés, de házilagosan ill. építési körülmények között megbízhatatlan technológia. Ha az acélfelületről eltávolítottuk a rozsdát még zsírtalanítanunk is kell. Erre a legjobb módszer, ha nagyobb felületet kell festenünk, a mosógatószeres vízzel vagy emulziós zsíreltávolítóval (pl. Brigeciol) történő lemosás. Gondolom, most meghökkentek, hiszen éppen az előbb rozsdátlanítottunk...És sokan oldószeres ronggyal dörzsölik át a felületet...Ismét gondoljunk bele: a rongyban lévő oldószer a zsírokkat feloldja, és a rongy maga is zsíros oldószerrel itatódik át. Majd ezzel a ronggyal tovább dörzsöljük a felületet, azaz elkenjük a feloldott zsírokat, melyek az oldószer elpárolgása után ott maradnak. Nem csináltunk semmit... Viszont a vizes lemosás után a felületnek teljesen száraznak kell lenni! A nem vasfémek festése teljesen speciális előkészítést és anyagokat igényel, ha ilyen feladatot kell megoldani, kérdezzen! |
|
| |
|
|
|
|
Idő/Dátum |
|
|
A honlap elkészítés alatt! |
